2b. Isten kijelenti Önmagát
Indító tanításai:
1
2
2a
2b
2c
3
4
5
6
7
8
9
10
11
Isten Jézus Krisztus kereszthalála által tárja fel mindnyájunk előtt az Ő jellemét, az Ő szívét. Milyen Isten? Nézz a keresztre feszítettre és meglátod!
(összefoglalás)
I. Isten dicsőségének felfedése
- Isten dicsősége meglátszik
- Hogyan dicsőült meg Krisztus?
II. Isten igazságának felfedése
- Az ítéletnap
- Isten ítélete már megjelent a kereszten
- Megigazult ember az Igaz Isten előtt
III. Isten szeretetének felfedése
-Hogyan ismerjük meg ezt a szeretetet
-Miben áll ez a szeretet
-A szeretet jellemzői
-Isten szeretete
IV. Isten bölcsességének és erejének felfedése
Az „isteni oktalanság” az emberi bölcsességgel szemben
I. Isten dicsőségének felfedése
Isten dicsősége meglátszik:
1. Ószövetségben:
- természetben (az ég és a föld teljes a Te dicsőségeddel)
- történelemben (Izrael megszabadítása Egyiptomból, stb.)
2. Újszövetségben (Jézusban):
- közöttünk lakott, és mi láttuk az Ő dicsőségét
- telve van kegyelemmel és igazsággal,
Jn 1, 14 (+Kiv 34, 5-8)
Hogyan dicsőült meg Krisztus?
Háromszor említi a keresztet, mint az Ő megdicsőülésének helyét:
1. Amikor görögök kérdezik (Jn 12, 20-33)
2. Amikor Júdás elmegy (Jn 13, 30-32)
3. Főpapi imájában (Jn 17, 1)
Krisztus kereszthalálában mind az Atya, mind a Fiú megdicsőül! Krisztus kereszthalálában kitárul Isten végtelen jósága az egész világ előtt. Isten dicsősége ugyan világít az Ő teremtményein, de nem olyan fényesen, mint Krisztus keresztjén. Ez a dicsőség viszont teljesen el van rejtve az istentelenek szeme elől!
A probléma:
Néha úgy érezzük, hogy Isten gondoskodása, javainak elosztása igazságtalan. Miért bővülködik a gonosz és miért szenved az ártatlan? Hol van Isten igazsága a világban?
A válasz:
1. Ő végül mindeneket igazságban fog megítélni (Zsolt 73)
- Isten már elrendelte az ítéletnapot (Apcsel 17, 30-31)
- Isten türelmét nem szabad kihasználni (Róma 2, 4)
- Isten türelme a megtérés miatt van (2Pét 3, 3-9)
2. Isten már ítéletet tartott a kereszten.
Isten tökéletesen megbüntette a gonoszt, a bűnt Krisztusban, amikor Ő bűnhődött a mi gonoszságainkért. Ha meg szeretnéd tudni, hogy Isten mit gondol a gonoszságról, tekints fel a keresztre, mert az egyetlen lehetséges és értelmes választ ott találod. Vagyis az igazságos Isten nem tűri el a gonoszt (Róma 3, 21-26).
- Elnézte a korábban elkövetett bűnöket (Róma 3, 25). Az ószövetségi bűnök ítéletét elhalasztotta, visszatartotta a beteljesedésig, azaz a keresztig.
- „hogy igaz legyen Ő, és megigazítsa a Krisztus hitéből valókat” (Róma 3, 26).
- A jelen és a jövő bűneinek ítéletét pedig a megtérés reményében tartja vissza (2Pét 3, 9).
A kereszt azért volt, hogy megmutassa az Ő igazságosságát: az ítélet nyilvános végrehajtásával igazságot szolgáltatott, és igaznak mutatkozott.
A kereszten tehát Isten nemcsak az Ő haragját engesztelte ki, nem csak megvásárolt minket Önmagának, nem csak megigazított és megbékített minket, hanem a saját igazságosságát is megmutatta és megvédte.
A keresztben igazított meg minket és az Ő igazságos volta is ott bizonyosodott be.
III. Isten szeretetének felfedése
A probléma:
Mintha Isten közömbös lenne az emberek szenvedéseivel kapcsolatban. Személyes tragédiák, természeti katasztrófák, balesetek, éhínség, betegség, stb. Hol van ilyenkor az Ő szeretete? Miért hagyja, hogy mindezek megtörténjenek?
A válasz:
Üres, tartalmatlan válaszok helyett:
„Abból ismertük meg Isten szeretetét, hogy életét adta értünk” (1Jn 3, 16).
A szeretet definíciója nem az értelmező kéziszótárban keresendő, hanem Jézus keresztjén (1Jn 4, 10). Ebben áll a szeretet. Ez a hamisítatlan, nyers-tiszta, ki nem érdemelt szeretet.
Hogyan ismerjük meg ezt a szeretetet?
- Objektív módon: (Róma 5, 8-9). Jézus kereszthalálának ténye minden körülmények között ott marad, függetlenül attól, hogy éppen milyen kedvünk van. Ezen nem lehet változtatni, rajtunk kívülálló tény.
- Szubjektív módon: (Róma 5, 5). Ez már teljesen személyes. Isten szeretete a te szívedbe árad bele!
Isten szeretete tehát mind objektív, mind pedig szubjektív módon eltölti a szívünket! (Róma 8, 15-16).
Róm 5, 8 Vizsgáljuk meg ezt az Igét:
Miben áll ez a szeretet?
1. Isten az Ő Fiát halálra adta értünk. (Róma 5, 10)
Nem prófétát és nem angyalt küldött, hanem az Ő egyszülött Fiát (Jn 3, 16). Hogyan tudta volna bemutatni szeretetét, ha egy Önmagán kívül álló személy küldött volna? Egészen a saját lényéből adott. Saját Fiát nem kímélte (Róma 8, 32).
A szeretet lényege az adás, az önátadás. Isten az Ő Fiában Önmagát adta.
2. Isten az Ő Fiát halálra adta értünk. (Fil 2, 7-8)
Minden tekintetben a végsőkig átadta magát:
- testét: a kereszt fizikai kínjaiban
- lelkét: a bűn-hordozás halálos szomorúságában (Mt 26, 38),
- szellemét: az Isten általi elhagyatás kínjában (Mt 27, 46)
Mi vétkeztünk…Ő halt meg. Ez a szeretet. Isten Önmaga hordozta el a bűn igazságos büntetését.
3. Isten az Ő Fiát halálra adta értünk.
-Bűnösökért, akik híján vagyunk az Ő dicsőségének (Róma 3, 23)
-Akiknek a szeme előtt nincsen istenfélelem (Róma 3, 18)
-Istentelenekért, gonoszokért (Róma 5, 6)
-Isten ellenségeiért (Róma 5, 10), akik lázadtak az Ő hatalma ellen, kinevették a szeretetét, megtörték törvényét.
-Erőtlenekért (Róma 5, 6), mert nincs erőnk megváltani magunkat.
Ő mindenét odaadta azokért, akik nem érdemeltek meg semmit sem.
- Határa van (valamit visszatart)
- Leural. Uralkodni, manipulálni és birtokolni akar.
- Szenvtelen, közömbös, kívülálló (önmagában teljesen elégedett, sérthetetlen, sebezhetetlen).
Az igaz szeretet három jellemzője:
- Nincs határa, mindenét adja
- Rizikót, kockázatot, veszélyt vállal (nem biztos a sikere, de ennek ellenére feltárja és felajánlja magát)
- Könnyen sebezhető
Isten Jézus kereszthalálában megjelenő - szeretete:
- Átadja Önmagát – teljesen feltárja szívét és minden szeretetét korlátozás nélkül kiönti. Nem tart vissza semmit.
- Kockázatot vállal (annak ellenére, hogy sikere még mindig bizonytalan)
- Végül vár (ott áll az előtt, akit szeret, teljesen tehetetlenül, mert annak válaszától függ győzelme, vagy tragédiája).
Teológiánkat a keresztre kell alapoznunk és építenünk oly módon, hogy a keresztre feszített Isten tükrében kell szemlélnünk a világot. A Fiú halált szenved, az Atya pedig a Fiú halálát szenvedi el. A Fiú fájdalma „Apátlanságán” felér az Atya fájdalmával „Fiútlanságán”. Mintegy, amikor a Fiú meghalt, az Atya is „majdnem meghalt”. Íme, így szeret minket az Isten.
IV. Isten bölcsességének és erejének felfedése (Róma 11, 33-36)
(1Kor 1, 17-2, 15) Krisztus kersztje, mint bölcsesség és erő.
Isten elhatározta, hogy megsemmisíti az emberek bölcsességét (1Kor 1, 19-21), és meg is tette. Az üdvösség ereje nem emberi bölcsességben van, hanem Krisztus keresztjének prédikálásában (Róma 1, 16).
„Mert Isten oktalansága bölcsebb az embereknél, és Isten gyöngesége erősebb az embereknél”(1Kor 1, 25)
A kereszt evangéliuma sohasem lesz népszerű az emberek között, mert megalázza büszke értelmünket és jellemünket.
Választanunk kell az erőtlen világi bölcsesség és a „bolond isteni erő” között.
Összefoglalva:
A kereszten Isten bemutatja:
- Dicsőségét: végtelen jóságának feltárásában
- Igazságát: abban, hogy megítélte a bűnt
- Szeretetét: abban, hogy elhordozta az ítéletet
- Bölcsességét: abban, hogy az előző kettőt egyszerre végezte el,
- Erejét: abban, hogy a kereszthalála által tartatnak meg a hívők
|